- Objavljeno: 14.03.2015.
Kormányülés: A költségvetés egyensúlyának helyreállítása a polgároknak nyújtott folyamatos támogatás, az újjáépítés és az energiaválság leküzdése érdekében Kormányülés: A költségvetés egyensúlyának helyreállítása a polgároknak nyújtott folyamatos támogatás, az újjáépítés és az energiaválság leküzdése érdekében
Az ülésen a kormány elfogadta a 2023. évi költségvetés módosítására irányuló javaslatot, amely 26,6 milliárd EUR összbevételt, 1 milliárd EUR-s és 700 millió EUR-s növekedést, valamint 1 milliárd EUR-s és 400 millió EUR-s összkiadást vár 28,1 milliárd EUR-ra. Andrej Plenković miniszterelnök elmondta, hogy a kormány politikai kötelezettségvállalásokat kíván teljesíteni a felülvizsgálattal, beleértve a polgároknak nyújtott további segítséget, a nyugdíjak indexálását, az energiaválság okozta nehézségek enyhítését és a földrengések károsult területeinek újjáépítését. Az ülésen a kormány elfogadta a 2023. évi költségvetés módosítására irányuló javaslatot, amely 26,6 milliárd EUR összbevételt, 1 milliárd EUR-s és 700 millió EUR-s növekedést, valamint 1 milliárd EUR-s és 400 millió EUR-s összkiadást vár 28,1 milliárd EUR-ra. Andrej Plenković miniszterelnök elmondta, hogy a kormány politikai kötelezettségvállalásokat kíván teljesíteni a felülvizsgálattal, beleértve a polgároknak nyújtott további segítséget, a nyugdíjak indexálását, az energiaválság okozta nehézségek enyhítését és a földrengések károsult területeinek újjáépítését.
„Radi se o monetizaciji javnog duga i od toga nismo odustali. Oduvijek smo imali plan A i plan B i ministar je radio sa svojim timom cijelo vrijeme. Idemo u javnu ponudu u koju će, po svemu sudeći, biti uključeni hrvatski mirovinski fondovi, a bit će otvoreno i građanima, te nekim drugim zainteresiranim institucionalnim ulagateljima. Radi se o privatizaciji društva za upravljanje, ne autocesta. Ne govorimo u ovom slučaju ni o kakvoj koncesiji“, rekao je između ostaloga premijer Milanović.Objašnjavajući daljni postupak, premijer je rekao da „domaći mirovinski fondovi znaju za ovo, prijeći s jednog plana na drugi bilo je samo tehničko pitanje“.
„Mirovinski fondovima je problem to što nemaju gdje ulagati, ulažu samo u državne obveznice, nemaju puno izbora. Mi bismo na ovaj način u onom iznosu koji oni uplate, za taj iznos povukli natrag državne obveznice koji oni drže. Oni bi time imali zdravu dugoročnu investiciju, a mi bismo smanjili državni dug, ali ne kao u prvom slučaju za tri milijarde eura koliko smo računali, vjerojatno u pola manje, ali i to je puno novaca. No, mi se moramo razduživati. Imamo s njima preliminarni dogovor, ali nema jamstava“, dodao je premijer.
Govoreći o pitanju javnog duga, premijer je još rekao: „Naša je politika i opredjeljenje da se dalje ne zadužujemo za tekuću potrošnju, niti za vraćanje kamata. Osjećam se zaista loše da nam u sljedećih 25 godina na četiri milijarde eura glavnice za autoceste prijeti još preko četiri milijarde eura kamata, to je previše i nije dobro za naciju. Uspjelo se agresivnom retorikom uvjeriti ljude da je to nacionalna rasprodaja. To nema veze s istinom, ali je upalilo“, zaključio je premijer.
